KANADA

Természeti viszonyai

Földje

Főleg idős, ős- és ó-idei kőzetekből áll. Csak néhol fedik be őket fiatal üledékek. Nagytájai:

a.)    A kanadai pajzs (Laurentium) az ország több mint felét, 5.180.000 km²-t tesz ki.

a/1.) Fedetlen része a pleisztocénben a belföldi jégtakaró által kitakart, hullámosra csiszolt kemény gránitból, gneiszből, kristályos palákból áll. Klímája tundra és tajga.

·         Felszíne: A mélyedésekben a jégtakaró visszahúzódása után sziklamedencés tavak sokasága jött létre. Fiatal, zuhatagos, villamos energia termelésére alkalmas folyók – a Churchill, Nelson, Peace - kötik össze őket egymással.

·         Ásványkincsei: Az egykori őshegységek gyökerükig történt lepusztulása miatt az elő és főkristályosodásba tartozó nehéz; színes; nemes s radioaktív fémek ércei; a vas, platina; réz, cink, ólom; arany, ezüst; urán és rádium.

·         Határai: É-on és K-en a tengerpartig, D-en a Nagy-tavak, Szent Lőrinc folyó vidékéig, Ny-on a jégtakaró pusztítását és a fedett ősmasszívum határát jelző - Nagy Medve-; Nagy Rabszolga-, Winnipeg - glint tavak vonaláig húzódnak.

a/2.) A Kanadai-pajzs fedett területeit különböző korú és eredetű - ó, közép, újidei; tengeri, folyami, szélfútta és jég szállította - üledékek borítják. Klímája tajga és száraz kontinentális.

·         Felszíne: Változatos; a Sziklás-hegységből érkező Saskatchewan és Athabaska építette tökéletes síkságoktól, lepusztulásos hullámos tájakon át, jég formálta morénákig, ózokig, kamekig és drumlinekig. É-on a Mackenzie már a tundrán folyik a tengerbe.

·         Ásványkincsei: Az ősi alapot beborító üledékes fedőkőzetekhez igazodnak, emiatt feketekőszene, szénhidrogénje, kőolajjal átitatott palája, homokja, kálisója van.

·         Határai: Az üledéktakaró az ország déli részén átnyúlik az USA-ba, míg Ny-on a Sziklás-hegység, K-en a Labrador-félsziget, É-on, a kontinens és a szigetek partjai.

b.)    Az Északi-Appalache: Kaledóniai hegységrendszerbe tartozó lepusztult, lekerekített és újra kiemelt rögei Új-Angliából (USA) nyúlnak át Új-Brunswick, Új-Skócia és Új-Foundland, Quebeckbe. Ásványkincsei: Szene, antimonja, azbesztje van. Klímája nedves kontinentális.

c.)    A Cordillerák: Fiatal, Pacifikus-hegységrendszerhez tartozó vonulatai Kanadában is folytatódnak azzal a különbséggel, hogy az USA-hoz képest a Sziklás- és a Parti-hegység közti zóna északon völggyé keskenyedik. Délen a Frazer és a Columbia bazaltplatója már szélesebb. A terület legfestőibb és legtermékenyebb vidéke az Okanagan folyó völgye. A Parti-hegység láncaiba a pleisztocén gleccserek óriási U-alakú teknővölgyeket - szaknyelven trogokat – vájtak. A jég elolvadása után ezeket a Csendes-óceán vize öntötte el, ily módon – Norvégiához hasonlóan - festői szépségű fjordok alakultak ki. Itt van Kanada legmagasabb csúcsa, a 6060 m-es Mount Logan. A gyep és sziklahavasok hegyvidéki klímája alatt a terület erősen erdősült. A D-i óceáni klímán mérsékeltövi esőerdők, É-abbra fenyvesek találhatók.

d.)    A sarkvidéki szigetvilág: Az Északi Jeges-tenger és a peremi Beaufort-tenger vidéke tartozik ide. Legnagyobbak a Victoria-, Baffin-, Ellesmere- és Erzsébet királynő-szigetek. Az Északi Mágneses pólus az utóbbi közelében található. Az Amundsen-, Hudson-, Baffin-öblök által övezett szigetvilág D-i részét tundra borítja, az É-it – mert mindig fagyos - vastag jégtakaró. Előbbi a mosusz-ökör és a madarak, utóbbi a jegesmedvék, fókák és eszkimók világa.

Történelmi földrajza

Az őslakosság

Elhelyezkedése, életmódja az éghajlat hatására kialakult növény, állat, talajföldrajzi viszonyokhoz igazodik:

• A Csendes-óceán partvidékének óceáni klímája és sűrű mérsékeltövi esőerdői a tlinglit törzset a tengeri halászatra utalták;
• A középső, préri területek hideg telű, száraz kontinentális éghajlatán bölényvadász sziúk éltek, és élnek ma is viszonylag nagy számban, már alkalmazkodva a modern civilizációhoz;
• Dk-en, a Nagy Tavak egyikének neve is jelzi, hogy az itteni nedves kontinentális klíma lombhullató erdeiben vadászó huronok (irokézek) laktak;
• A boreális erdőéghajlat (tajga) fenyőerdeiben prém és medvevadászat folyt, mint a folyóknak is nevet adó athabaszkok esetében is;
• A sarkkörön túl – mint láttuk – a tundrán és az állandóan fagyos éghajlati övben – az inuitok (eszkimók) népe halászatból és vadászatból élt. Szervezetük annyira alkalmazkodott a hideg, tiszta, sarkvidéki levegőhöz, hogy a délebbi területek mikroorganizmusai hamar végeznének velük.

A gyarmatosok

• Először a vikingek hoztak létre telepeket Új-Foundlandon Leif Eiriksson vezetésével a 10. században;
• Ezek 14. századi pusztulása után csak a 15. század végén, 1497-ben érte el a brit szolgálatban hajózó Giovanni Caboto a mai Kanada partvidékét. Az angolok és írek leginkább itt és – később - az Ontario tó vidékén telepedtek meg;
• A franciákat a prémkereskedelemből történő meggazdagodás lehetősége vonzotta Kanadába. Felfedezőik közül Jacques Cartier 1534. táján a Szent Lőrinc-folyó, Champlain 1608-tól a mai Quebec tartományt derítette fel. A prémkereskedelemmel foglalkozó Hudson-öböl Társaság 1670-ben alakult.
• Az indiánok legyőzése után a két európai gyarmatosító hatalom komoly háborúkat vívott a zord, de gazdag Kanadáért. Az 1756-63. közt – Indiában is dúló – angol és francia hétéves háborúban (mindkét gyarmaton) az angolok győztek. Így Kanada is brit uralom alá került.
• Az USA függetlenségi háborújában (1776/83.) elszenvedett súlyos vereségük után azonban az angolok meggyengültek Észak-Amerikában. Arra még volt elég erejük, hogy megvédjék Kanadát az USA terjeszkedésétől, arra azonban nem, hogy megakadályozzák e gyarmat önálló hatalommá válását.

Az önálló Kanada

Története a politikai autonómia kivívásával kezdődik, önállósága növelésével folytatódik és – mára már - a világ 7 legfejlettebb gazdasági hatalma közé jutáshoz vezet. Kanada újkori történelmét és emberföldrajzát 3 fontos tényező határozta meg:

1. A brit-kanadai viszony alakulása:
   • A modern Kanada születésnapja és nemzeti ünnepe 1867. július 1. Az Észak-Amerikai Brit Gyarmatok ekkor unióra lépnek egymással és kinyilvánítják korlátozott autonómiával (belső önkormányzattal) járó domíniumi státuszukat;
   • Ezt Anglia 1931-ben, a Westminsteri Statutuum és a Brit Nemzetközösség (Commonwealth) elfogadásával elismeri. Ám Kanadának még ezután is igazodnia kell az angol külpolitikához.
   • E függést csak az 1982. évi kanadai alkotmány szűnteti meg, amelyik a brit uralkodó és az alkotmányos monarchia, mint államforma elismerésén túl jogilag (de iure) teljes szabadságot ad az országnak. Ténylegesen (de facto) azonban Kanada a korábbi brit függésből az USA főhatalma (hegemóniája) alá jut. Ezt katonailag a NATO, gazdaságilag a NAFTA biztosítja.
2. Az ország gyarapodása: Részben területi, részben gazdasági. Területileg Kanada:

·         1870-73. között szerzik és szervezik meg Manitoba államot és Rupert-földet. Utóbbit később – 1912-ben - Ontario és Quebec állam közt felosztják.

·         A 19-20. század fordulóján jön létre a Yukon-terület (1898.); Saskatchewan és Alberta állam (1905.), majd az Északnyugati-Terület (1912.).

·         Új-Foundland állam 1949-ben, a Nunavut-terület 1999-ben önállósul. Így Kanada mára 10 tagállamból és 3 territóriumból áll.

·          A gazdasági gyarapodás 19. századi tényezői hasonlóak az USA-éhoz: Ásványkincsekben gazdag, hatalmas területek, a szellemi tőke bevándorlása és a pénztőke behozatala. A 20. században a fejlődés a modern technika alkalmazásával folytatódik, de fontos szerepe van a hatalmas amerikai piac közelségének és Észak-Amerika gazdasági integrációjának is.

3. A szeparatizmus: Elkülönülést, Kanada egy brit és egy francia többségű államra bontásának célját jelenti. Az 1960-as évektől erősödött fel. Időről-időre felmerül, sőt volt olyan népszavazás is melyen az uniót pártolók csak 51:49 % arányban győztek.

A mai Kanada emberföldrajza

Az ország élete

• Népesség: Az Európa méretű ország népességszáma: 33,4 millió fő. A népsűrűség kicsi: 3,3 fő/km². A lakosság zöme a D-i határ közelében a Nagy Tavak, Szent Lőrinc-folyó környékén, továbbá közlekedési csomópontokban lakik. A sarki jégmezők, tundrák, magashegységek és erdőségek igen ritkán lakottak.

A népesség megoszlása természeti alapon:

-          A születéskor várható életkor: 80 év;

-          A népesség 17,3 %-a gyermek-, 69,2 %-a munkaképes, 13,5 %-a időskorú.

-          1000 nőre 997 férfi jut;

A népesség megoszlása kulturális alapon:

- Etnikumok: Brit eredetű 28 %; kevert etnikumú 26 %; francia gyökerű 23 %; egyéb európai 15 %; ázsiai és afrikai 6%; indián és eszkimó őslakos 2 %.

- Nyelvek: Angol 60 %, francia 23 %, egyéb 17 %.

- Vallások: 46 % római katolikus, 36 % protestáns, 18 % egyéb (ortodox, muszlim, ateista).

- Foglalkozás: A munkaerő 18 milliós. A mezőgazdaságban 2 %, az iparban 14 %, a szolgáltatásokban 75 %, a tervezésben 5 %, a szervezésben 3 % dolgozik. 6,4 %-ra tehető a munkanélküliek aránya. A lakosság 16 %-a él a szegénységi küszöb alatt.

A népesség változásai:

- Az időbeli változás legjobb mutatója a természetes szaporodás, ami Kanadában 2,8 ezrelék. A tényleges szaporodás 8,7 ezrelék.

- A térbeli változás a népesség vándorlásait jelzi. A nagyvárosok környékén nagy a napi ingázás, de jelentős a bevándorlás is. A migrációs ráta: 5,79 ezrelék.

• Települések: A népesség 77 %-a városlakó. Falvak inkább csak az európaiak által már korán benépesített keleti országrészben fordulnak elő. A 23 % vidéki népesség nagyobb része, inkább szórványtelepüléseken, családi farmokon él.
• Gazdaság: A több mint 1000 milliárd USD-ra tehető GDP 2,1 %-át a mezőgazdaság, 29 %-át az ipar, 68,9 %-át a szolgáltatások adják. A GDP növekedése 2,8 %-os.

A mezőgazdaság: Az ország saját szükségletein kívül exportra is termel. Fő terménye: a gabona, fa, hal, szarvasmarha és juh. A művelt terület 5 %, az erdő 40 % körül van. A farmok mérete a Préri tartományokban jóval nagyobb, mint keleten. A gépesítés magas fokú. Belterjes gazdálkodásra csak a Nagy Tavak-, és a nagyvárosok környékén van szükség. A Prérin inkább külterjes gazdálkodás folyik.

Az ipar: - A kitermelőipar igen jelentős. Fontos kincsei az ércek közül a réz, nikkel, urán, cink, molibdén, továbbá a kőolaj, földgáz, (olajpala és homok), azbeszt, foszfát, kősó, kálisó. Híres bányái: Sudbury, Flin-Flon, Lynn-Lake, Radium City, Asbestos.

- Az energetika szintén fontos: Több mint 500 milliárd Kwh áramot termel évente, amiből 38 milliárdot exportál. A villamos-energia 60 %-át vízi, 13 %-át atomerőművek termelik. A hagyományos (szén vagy olajtüzelésű) erőművek csak kb. 25 %-ot adnak.

- Az alapanyaggyártás ugyancsak jelentős: Fa és papíripara éppúgy világhírű, mint a fémeké és tűzálló építőanyagoké. Energiafeleslege a vas, az acél és a színesfémek kohászata mellett a alumínium elektrolízisét is lehetővé teszi, főleg Ny-on és K-en.

- A gépipar sokrétű: Faipari, mezőgazdasági, kertészeti cikkeket éppúgy gyárt, mint közlekedési eszközöket (autót, mozdonyt, repülőgépet), a Nagy Tavak vidékén igazodva az USA közelségéhez, igényeihez, termelési kapcsolataihoz.  A vegyipari és háztartási cikkek, a Hi-Tech termékek és a (téli) sporteszközök gyártása is híres.

A szolgáltatások: Kanada közlekedését, külkereskedelmét és pénzéletét segítik.

-Közlekedés: A belvízi hajózás (a nyári jégmentes időszakokban) jelentős. A tengeren a Ny-i, egész évben fagymentes kikötőkből könnyű hajózni. A vasút fontossága télen nő meg. Az országút a D-i országrészben, a repülőgép É vadonjaiban nélkülözhetetlen.

- A külkereskedelem: Fő exportpartnerei; az USA 86 %, Japán 2,1 % és az Egyesült Királyság 1,4 %. Kereskedelmi forgalma 240,4 milliárd USD. Az export-import tökéletes egyensúlyban van. Exportcikkei: gépek, berendezések és járművek; fa és papíráru, fémek, kőolaj és származékai, gabona. Importpartnerei: USA 60 %, Kína 5,6 %, Japán 4,1 %. Bauxit, vegyszerek, élelmiszerek (gyümölcs, bor, stb.), textíliák, és műszaki cikkek.

- A pénzélet központjai Quebec és Ontario tartományok nagyvárosai, nagy amerikai érdekeltségekkel.

• Politikai élet: Kanada államformája alkotmányos monarchia, politikai rendszere parlamentáris demokrácia. A 10 tartomány és 3 territórium szövetségese egymásnak, de nagy a tagok autonómiája is. Az ország a Brit Nemzetközösség tagjaként elismeri az angol király(nő)t, de saját kormányzója van. A miniszterelnököt a választásokon legerősebb párt adja. A legfontosabb politikai erők: A konzervatívok, liberálisok, új-demokraták és a quebecki (francia) blokk.

Kanada régiói

I.        Az Atlanti tartományok

a.)      Természetföldrajzilag Új-Foundland és Prince Edward szigete; Új-Skócia, a Labrador-félsziget K-i partja (Torngate-hegység) és az Észak-Appalache alkotja.

b.)      Történelmileg a területet jó 70 %-ban angol vagy ír telepesek gyarmatosították.

c.)      Politikailag 4 tartományból áll. Ezek: Új-Foundland (fővárosa St. John’s); Új-Skócia (központja Halifax), Prince Edward (székhelye Charlottetown), valamint Új-Brunswick (fővárosa Fredericton). Kanada lakosságának csak 10 %-a él itt.

d.)      Gazdasági életét hagyományosan a hajózás és a halászat szabta meg. Mindkettő veszélyes a zord időjárás, a hatalmas viharok és jéghegyek miatt. Gazdaságilag is kockázatos az erősen változó nagyságú fogás és kereslet miatt.

·         Mezőgazdasága lehetőségeit a rövid tenyészidőszak és vékony, köves talaj szűkíti. Az apró farmok burgonyát, almát, áfonyát termelnek Kanadának.

·         A fenti bajok miatt e régióban a legalacsonyabb az életszínvonal, amin a vas, cink, ólom, rézbányászat; a fa és papíripar támogatásával, és az olcsó vízenergia-termeléssel próbálnak segíteni.

e.)      Fontosabb központjai: A tartományi fővárosok, ill. a világ legmagasabb (jó 22 m-es) dagályhullámáról híres Fundy-öböl partján Új-Brunswick kikötője: St. John.