I.        A Szent Lőrinc folyó és a Nagy Tavak vidéke:

a.)      Természeti szempontból a Szent Lőrinc-folyó vidéke, a Labrador-félsziget Ny-i 2/3-a, valamint a Hudson (James) öböl és a Nagy Tavak közti terület tartozik ide.

b.)      Történetileg főleg irokéz (huron) indiánok, francia és brit telepesek laktak itt.

c.)      Politikailag a 80%-ban francia Quebec és a brit többségű Ontario tartomány alkotja. A két tartomány határvidékén fekszik az ország fővárosa; Ottawa.

d.)      Gazdaságilag ez Kanada szíve. Itt él a lakosság 60 %-a, akik az egész ország termelésének majd 80 %-át produkálják.

·         A mezőgazdaság főképp zöldséget és gyümölcsöt termel, de a juhászat és szarvasmarha tenyésztése is jelentős.

·         Ipara vezető szerepet tölt be. A vas, réz, cink, arany bányászata mellett, Kanada azbeszttermelésének 90 %-át adja. A feldolgozóipar igen sokrétű: Építő- és tűzbiztos vegyi anyagokat, autót, hajót, élelmiszert, ruházati, sportcikkeket is gyárt. A villanyáramot főképp vízerőművek adják.

·         Közlekedés földrajzilag a Szent Lőrinc-folyó, Welland-csatorna és a Nagy Tavak a világ egyik legforgalmasabb belvízi szállítási útvonala.

e.)       A régió városai nemcsak a munkaerő és kereskedelem, hanem a politikai élet és a kultúra központjai is:

·         Toronto 2,5 milliós - elővárosokkal 4,4 milliós - lakosságával nemcsak Ontario állam fővárosa, hanem egész Kanada legnépesebb, sőt a világ hetedik leggazdagabb települése is. Az ország vezető ipari, pénzügyi és hírközlési központja.  Mégis a legélhetőbb világváros. Száz nemzetiség lakja; 60 % brit, de sok a német, holland, olasz, görög, portugál és magyar.

·         Quebec a hasonnevű tartomány fővárosa. Maga a történelmi maggal bíró város csak 715.000 lakossal bír, az elővárosokkal népessége ennek duplája. A Szent Lőrinc partján épült város egyike a világ legnagyobb folyami kikötőinek, és a kanadai francia ipari, politikai és kulturális életnek.

·         Montreal 1,6 milliós – elővárosokkal 3,2 milliós – lakosságával Kanada 2. legnépesebb települése. A repülőgépgyártás, elektronika, hírközlés, gyógyszeripar és a dohány-feldolgozás központja.

·         Ottawa főváros Ontario állam K-i részén fekszik. Lakossága csak 300.000 fő. Kormányzati negyedéről, impozáns épületeiről és parkjairól híres.

II.       A Préri-provinciák:

a.)      Természeti tekintetben a Nagy Síkságok (Great Plains) kanadai folytatásai. A glint vonal itt ÉNy-nak fordul, így nyugati irányban kiszélesedik a laza üledékei miatt D-i része földművelésre alkalmas, jó talajadottságokkal bíró terület.

b.)      Történelmileg D-en a dakota, É-ra az athabaska indiánok éltek és élnek ma is. A fehérek ide csak későn, a 19. század második felében érkeztek, ezért egyrészt népessége csak Kanada 17 %-át teszi ki. Másrészt a britek, írek mellett nagy számban közép-, észak, kelet-európai nemzetiségeket, németeket, skandinávokat, lengyeleket, ukránokat is találunk. A magyarokra Esterhazy település emlékeztet.

c.)      Politikailag 3 tartomány; Manitoba, Saskatchewan, Alberta tartozik a régióba.

d.)      Gazdasági életében eredetileg a régió mezőgazdasága bírt döntő jelentőséggel.

·         Máig Kanada fő éléstára: A tavaszi búzaöv Ny-Manitobától K-Albertáig húzódik. Ezt É-ról a vegyes (rozs-burgonya-cukorrépa-tej-marha) belt, D-ről a takarmányt termelő, sertés és hús-marha tenyésztő zóna övezi.

·         Ipara egyrészt bányakincseket – rezet, ólmot, cinket – termel ki, másrészt itt vannak a világ leggazdagabb olajhomok és olajpala készletei is. Túl ezen a mezőgazdasági terményeket feldolgozó malom, hús, tej, cukoripar fontos.

·         Közlekedése hosszú, gyors és korszerű vasútjairól híres, teljesen automata mozdonyokkal és tehervonatokkal.

·         Máig Kanada fő éléstára: A tavaszi búzaöv Ny-Manitobától K-Albertáig húzódik. Ezt É-ról a vegyes (rozs-burgonya-cukorrépa-tej-marha) belt, D-ről a takarmányt termelő, sertés és hús-marha tenyésztő zóna övezi.

·         Ipara egyrészt bányakincseket – rezet, ólmot, cinket – termel ki, másrészt itt vannak a világ leggazdagabb olajhomok és olajpala készletei is. Túl ezen a mezőgazdasági terményeket feldolgozó malom, hús, tej, cukoripar fontos.

·         Közlekedése hosszú, gyors és korszerű vasútjairól híres, teljesen automata mozdonyokkal és tehervonatokkal.

e.)      Városai gyorsan fejlődnek és nőnek. Edmonton Alberta, Regina Saskatchewan, Winnipeg Manitoba fővárosa. Fontos ipari, közlekedési, kereskedelmi központ valamennyi. Calgary a Sziklás-hegység K-i előterébe települt vásárváros, amelyik 1988-ban már téli olimpiát is rendezett.

III.     Brit-Kolumbia: Kanada legnyugatibb tartománya.

a.)      Természeti viszonyait tekintve a kanadai Cordillerákat foglalja magába, K-en a Sziklás, Ny-on - a Kuro-Shio meleg tengeráramlat miatt pozitív hőmérsékleti anomáliával, óceáni klímával és sűrű mérsékeltövi esőerdőkkel bíró - Parti-hegységgel. Köztük a Columbia és a Frazer bazaltfennsíkja helyezkedik el.

b.)      Történetileg hegyvidéki (soson, sevanéz) és parti (tlinglit) indiánok, majd főleg brit ajkú telepesek lakták.

c.)      Gazdasága:

·         A sűrű erdők a fa, fűrész, bútor és papíripart-; az óceáni éghajlat a tej és húsipart, zöldség és virágkertészetet; a Csendes-óceán a lazac és hering halászatát alapozza meg. Az Okanan völgyében gyümölcstermesztés, a nagyvárosok közelében csirke-farmok is vannak.

·         Bányászata elsősorban szenet, ólmot, cinket és azbesztet termel ki, de az energiaellátásban fontosak vízierőművei is.

d.)      Városai: A 4 milliós Brit-Columbia több mint fele 2 nagyvárosban él:

·         Vancouver: Forgalmas és jól védett kikötő a Frazer torkolatában, ahonnan a Csendes-óceánra a Juan de Fuca tengerszoroson keresztül lehet kijutni. A transz-kanadai vasút nyugati végállomása. 1,5 millió lakosa van.

·         Victoria: A tartomány fővárosa. A Vancouver-sziget D-i végében fekszik, 300.000 lakossal.

IV.    A territóriumok: A zord éghajlat miatt az ország területének 40 %-án sem éri el népességük a 100.000 főt. Sok ásványkincsük (urán, rádium, arany) és festői tájuk (a Yukon, Mackenzie vidéke) van. Kanadának 3 territóriuma ismert:

a.        A Yukon-terület: Alaszka szomszédságában fekszik, fővárosa Whitehorse.

b.        Az Északnyugati-terület: Előbbitől keletre, központja Yellowknife.

c.        A Nunavut-terület: Zömében az északi szigetvilágot foglalja magában. Csak 1999-ben vált ki az Északnyugati-területből. Fővárosa Iqualit (Forbisher Bay).