|
Benelux államok
2008.11.20. 15:49
Benelux Államok
Természeti viszonyok
1.) Hollandia
n Tájai
- Germán-alföld Ny-i része (Rajna, Maas, Schelde torkolatvidéke): 27 % mélyföld (marsch), 40 % 50-100 m-es alföld (geest), mindkettő árvíz és vihardagály veszélyes, 100-200 m közti alföld (heide) morénákkal (Veluwe) és Ék-en földgázzal.
- A Watt-tenger: Kr.e. 700 óta 9000 km˛-t elvevő pusztuló alacsonypart>Fríz-szigetek, watt, polder, (15. szd.-tól), Zuidersee>Ijsel-tó (1932-től), Zeeland árvízmentesítése (Delta-mű 1958-60), 1650 km˛ visszanyerése (föld, üdülők).
- Limburgi-rög (321 m), variszkuszi.
n Éghajlat: Óceáni, hűvös nyár (17 °C) és enyhe tél (2 °C), 700-750 mm csapadék.
n Vizek: A fenti folyókon túl sok a belvíz, amit kiemelnek (malmok, szélmotorok) és csatornahálózattal vezetnek el.
n Élővilág: Csak 1 % természetes; a marchok sós mocsarak (nád, sás, zsombék) a geestek nyíres tölgyesek (erdő 9%), + dűnék fűvel. Ny-Európai fauna (üregi nyúl, vízipocok, őz, róka, vöcsök).
Belgium
n Tájai:
- Flandriai síkság: marsch, geest és parti dűnék.
- Brabant: Dombságpaleozoos aljzat tengeri üledékek, folyami homok és szélfútta (itt-ott vályogosodott) lösz.
- Ardennek: D-re a Sambre, Meuse folyók völgyétől. Variszkuszi (szén).
n Éghajlat: Január 2-4 °C, július 16-18 °C, csapadék 600-1500 mm (óceáni).
n Vizek: Meuse, Sambre, belvizek.
n Élővilág: Hollandiánál több erdő a nálunk is ismert állatokkal.
Luxemburg
n Tájai: Az Ardennekhez tartoznak:
- É-on Ösling erdő borította fennsíkja
- D-en Gutland sűrűn lakott lépcsői.
n Éghajlat: Enyhe telű óceáni
n Vizek: A Mosel a fő folyó.
n Élővilág: 32 % erdő a nálunk ismert állatokkal (őz, róka, stb.).
Történelmi földrajz
Őskor: Viszonylag rövid, mert a jégtakaró csak a késői paleolitban húzódik vissza. Ekkortól a partokon halászok és gyűjtögetők (kagylóhalmok).
Ókor:Kelta és germán(batáv, fríz) őslakosság, Gallia, Germánia határvidékén.
Középkor: A terület Németalföld és Flandria néven ismeretes, vásárairól és virágzó városairól (a csipke és posztókészítésről), ill. névadó császári családjáról, a Luxemburg-dinasztiáról híres.
- Eleinte a Frank-, majd a Német-Római Császárság része. Az I. keresztes hadjárat vezetője, Bouilloni Gottfried is idevalósi (a mai Brüsszel környéki).
- Megszerzése az angol-francia 100 éves háború (1337-1453) egyik oka és célja.
- Önállósulási folyamat: Világi fejedelemségek (Holland, Zeeland, Gerdelland), egyházi területek (Utrecht) és városszövetségek (Hanza, Flandria) jönnek létre.
- A 15. századtól Habsburg császári fennhatóság.
Újkor: A 16. század derekán spanyol Habsburg elnyomás, adók, protestánsüldözés.
- Ellene 1566-tól szabadságharc (Egmont, Hoorn, Orániai Vilmos) polgári forradalom. 1609-ben Hollandia függetlenségével végződik, a vesztfáliai béke elismeri (1648). A D-i rész Spanyol-, majd 1713/14-től Osztrák Németalföld néven ismert.
- A 17. század első felében kapitalizmus (vetésforgó, manufaktúra, tőzsde), majd Hollandia tengeri és gyarmati hatalommá válik (Holland-Antillák, Indonézia, stb.).
- A 16. század végétől háborúk az angolokkal és a franciákkal.
- A francia hódítás a forradalom és Napóleon alatt (Batáv Köztársaság, Holland Királyság);
- 1815-30. Németalföldi Királyság holland hegemóniával>Belga forradalom és függetlenség (1830-31). A holland-luxemburgi perszonálunió 1890-ben szűnik meg.
20. század: Az I. és II. világháború alatt is német megszállás, utánuk fejlődés. Luxemburg, Hága Brüsszel az Eszak, Egk, Euratom, majd az EU alapítói, kísérleti területei és központjai.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
