|
Írország
2008.11.20. 15:52
Írország - Ireland
|
Határai
|
Főbb adatai
|
|
Ny-on: Atlanti-óceán
|
Terület: 70273 km2
|
|
ÉK-en Észak-Írország
|
Népesség: 4,422,100
|
|
K-en az Ír-tenger választja el az UK-től
|
GDP: 164 190 milló USD
|
|
GDP/fő: 36 775
|
Hivatalos nyelvek: angol, ír
Domborzat
Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs.
Történelmi földrajza
Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja.
Gazdaság
Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.
Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben a 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, ország-specifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.
1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.
Növekszik a GDP, ipari parkok, high-teck nagyvállalatok exportra termelnek.
Felosztás
Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje van, ebből 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel.
The Irish island includes 32 counties, the Irish Republic consists of 26 counties, but the are not really the same with the government partitioning.
Élővilág
Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követően nagyon korán, mintegy 10 000 évvel ezelőtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos élőhelyeket kínál: megművelt területeket, erdőket, fenyveseket, mocsarakat és parti élőhelyeket.
Éghajlat
Csapadék egész évben hullik a szigeten, de viszonylag kis mennyiségben, különösen keleten. A nyugati területek átlagban csapadékosabbak és jobban ki vannak téve az Atlanti-óceán viharainak, főleg késő ősszel és a téli hónapokban, amelyek erős szelet, sok esőt és havat, havas esőt hoznak ebbe a régióba.
A sziget különböző területein a januári átlaghőmérséklet minimum -4 °C és maximum 11 °C, a júliusi 9 °C és 23 °C között változik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
