|
Új-Zéland és Óceánia
2008.01.30. 16:33
Ha valaki nem tudja letölteni...
Terület: 268,680 km2 Elektromos áram termelés 39.82 billió kW (2003) Lakosság: 4,115,771 Olaj termelés: 31740 hordó/nap (2003) Legmagasabb pont: Aoraki-Mount Cook 3,754 m Földgáz termelés: 6.504 millió m3 (2001) Legalacsonyabb pont: Csendes-Óceán 0 m Export: 22.21 billió $ (2005) Főváros: Wellington Import: 24.57 billió $ (2005) Fizetőeszköz: új-zéland-i dollár NZD GDP: 107 milliárd $ (2006) Nyelv: angol, maori GDP növekedés : 1.5% (2006) Internetkód: .nz GDP/fő: 26200 $ (2006) Közutak hossza: 92,382 km Infláció: 3% (2005) Vasutak hossza: 3,898 km Ipari növekedés: 0.8% (2005)
Természeti viszonyok: az Ausztrália keleti partvidékétől 1600-2000 km-re fekvő kettős sziget a földtörténeti kréta időszakáig összefüggött a kontinenssel, amelytől a Tasman-tenger választja el. A két nagy sziget mellett számos kisebb szigetből áll. Az Északi-sziget területe 114 597 négyzetkilométer, északi és déli részén síkságok vannak, legmagasabb pontja a gejzírekkel és hévforrásokkal övezett Ruapehu vulkán. A Déli-sziget területe 151 757 négyzetkilométer, nagy részét a Déli-Alpok átlagosan 2000 m fölé emelkedő vonulata uralja. Központi részén az ország legmagasabb csúcsa, a Mount Cook 3497 m, a pleisztocén korszakban erősen eljegesedett, nyugati oldalán gleccserek ereszkednek le. Ettől keletre a Canterbury-síkság és dombság, délre a lösszel borított Déli-síkság terül el. A két nagy szigetet a 26 km széles Cook-szoros választja el egymástól. Éghajlata hűvös méréskelt, óceáni jellegű, a domborzat által erősen befolyásolt. Növényzetében sok az egyedül itt honos, bennszülött faj, amelyet azonban veszélyeztet a számos betelepített növény és állat. Az Északi-sziget természetes növényzete a szubtrópusi esőerdő, a partvonalat mangrovemocsarak szegélyezik. A Déli-sziget nyugati részén mérsékelt övi lomberdők nőnek,a keleti oldalon nagy kiterjedésű rétek és legelők vannak. Állatvilága az Australis faunabirodalom új-zélandi faunaterületét alkotja. Az ember számos emlőst és madarat betelepített, illetve behurcolt, amelyek miatt az ősi bennszülött fajok nagy része mára erősen veszélyeztetetté vált. A szárazföldi emlősök közül három denevérfaj őshonos és madárvilága is jellegzetes, például a kivi. Szárazföldi kígyó nincs. A húzóágazat az állattenyésztés a mely világviszonylatban is kiemelkedő, állománya elsőrangú. A főbb tenyésztett állatok juh, szarvasmarha, sertés és a ló. A földművelés csak a belföldi igényeket elégíti ki, az Északi-szigeten citrus és szőlőültetvények, a nagyvárosok körül pedig zöldségtermesztő gazdaságok alakultak ki. Az erdőkből évente kb. l8 millió köbméter fát termelnek ki. A partmenti vizeken pedig mintegy 600 ezer tonna halat fognak ki. Ipara: ásványkincsekben szegény, kevés arany, ezüst, feketekőszén, kőolaj és földgáz található. A villamos áram 80%-át vízierőművek, 7%-át pedig geotermikus erőművekben állítják elő. Az ipari üzemek nagy része a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel, például gyapjú, tej és fa. Újabb iparágak a vegyipar, fémkohászat, hajóépítés, fa- és papíripar. Fő kiviteli cikkek a gyapjú, a bárányhús, sajt és tejtermékek.
Források: Midi Világatlasz, Magyar Nagylexikon.
ÓCEÁNIA
Fekvés
A Csendes-óceánban szétszórtan elhelyezkedő több ezer szigetből álló szigetvilág összefoglaló neve. A szigetek számát 3000-7500-ra becsülik és három nagy csoportra osztják:
Melanézia: Pápua Új-Guinea, Bismarck-szk., Salamon-szk., Új-Hebridák (Vanuatu), Új-Kaledónia, Fidzsi-szk.
Mikronézia: Északi-Mariana-szk., Guam, Karolina-szk., Wake, Marshall-szk., Gilbert-szk, Nauru, Ellice-szk. (Tuvalu).
Polinézia: Midway-szk., Hawaii-szk., Amerikai Csendes-óceáni-szigetek, Sor-szk., Cook-szk., Francia Polinézia (Társaság szk., Tuamotu-szk., Tubuai-szk.)
Természetföldrajz
A szigeteket kialakulásuk szerint három csoportba sorolhatjuk:
A kontinentális selfből kiemelkedő szigetek, amelyek vetődéssel kerültek a felszínre: Új-Guinea, Új-Zéland, Melanézia nagyobb szigetei.
Vulkáni eredetű szigetek, amelyek még napjainkban is keletkeznek, sok aktív tűzhányó működik ezeken a szigeteken.
Korallszigetek, amelyek korallpolipok által kiválasztott korallmészkőből állnak, alakjuk változatos, gyakoriak a gyűrű alakú atollok.
Történelmi háttér
Az óceániai szigetek benépesülése valószínűleg több hullámban zajlott, az első népcsoportok több tízezer éve, míg a legkésőbbiek az időszámításunk kezdete körüli időkben érkeztek. Egyes népcsoportok az ausztralidokhoz, mások a negridekhez, ismét mások a mongolidokhoz hasonlítanak.
Az európai felfedezők közül elsőként a spanyolok jutottak el Óceánia egyes szigeteire a XVI. században, majd a XVI. század végén és a XVII. században az angolok és a hollandok is megjelentek a területen. A szigetvilág kutatásában kiemelkedő szerepe volt James Cook kapitánynak, aki a 1769 és 1779 között három expedíciót vezetett Óceániában. A kutatók között később megjelentek a franciák és az oroszok is.
A XIX. században megindult Óceánia gyarmatosítása, amelyben elsősorban az angolok, franciák, németek és amerikaiak vettek részt.
Az 1960-as évektől Óceánia egyes szigetein is kibontakozott a függetlenségi mozgalom, aminek eredményeképpen több sziget (Szamoa, Nauru, Tonga, Fidzsi-szk., Pápua Új-Guinea, Tuvalu, Salamon-szk.) kivívta függetlenségét. Az északi szigetek jelentős része (Hawaii-szk., Midway-szk., Északi-Mariana-szk., Amerikai-Csendes-óceáni-szigetek, Wake, Guam) továbbra is az USA birtoka, amelyeken hadibázisokat hoztak létre, a déli szigetek egy része pedig Franciaország (Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna), Új-Zéland (Cook-szk., Niue) és Nagy-Britannia (Pitcairn-szk.) kezében van.
Gazdaság
A szigetek legtöbbje szegény természeti erőforrásokban. A gazdaság fő ága a mezőgazdaság, amely többnyire az önellátást szolgálja és trópusi növényeket termel: édesburgonya, taró, jam, manióka, banán, szágópálma, kókuszdió. Az állattenyésztés elmaradott, főleg baromfikat tartanak a házak körül, és a halászat is az önellátást szolgálja. Néhány szigeten ültetvényes gazdálkodást folytatnak (Fidzsi-szk: cukornád, Szamoa, Új-Hebridák: kakaó, Tahiti: vanília), a termények java része exportra kerül.
A szigetek ásványkincsekben szegények, kivételt képez Új-Guinea és a Salamon-szk. rézbányászata, Új-Kaledónia nikkel- és krómtermelése, a Fidzsi-szigeteken bauxitot, Naurun foszfátot, az Új-Hebridákon mangánt bányásznak. Az ásványkincsek kivitelre kerülnek.
Melanézia
Fontosabb szigetcsoportjai
Új-Guinea: A Föld második legnagyobb szigete. Területe: 808.510 km˛. Ny-i fele Indonézia, a K-i Pápua Új-Guinea része. Gerincét Eurázsiai-láncok alkotják, sűrűn benőtt esőerdővel. Igen magasak: Mount Jaya 5030 m, Mount Wilhelm 4509 m. A hegyek előterében a folyók mocsárvidékeken folynak át. A partvidék mangrovés, előtte korall-gátakkal.
Admiralitás-szigetek: Legnagyobb tagja a Manus-sziget. Pápua Új-Guineához tartozik.
Bismarck-szigetek: Tenger alatti talapzaton, mintegy 200 sziget kb. 50.000 km˛ területen. A fontosabbak: Új-Pomeránia, Új-Mecklenburg- ma New Ireland, Új-Lauenburg, Új-Hannover.
Salamon-szigetek: 6 nagyobb és számos kisebb sziget együttese. A 6 nagy kb. 27.500 km˛ területű. A 2 leghíresebb Bougainville és Guadalcanal.
Új-Hebridák: 12.200 km˛ területű vulkanikus szigetcsoport előbbitől D-re. Legnagyobb tagjai: Espiritu Sancto és Malakula. Mai neve Vanuatu.
Új-Kaledónia: 19.103 km˛ területű francia birtok előbbitől DNy-ra. A hosszúkás főszigetet a Pacifikus-hegységrendszer láncai alkotják.
Norfolk-szigetek: Mindössze 35 km˛-es sziget-pár (Napeai, Filip-sz.) az Új-Kaledónia és Új-Zealand közti Korall-tengeri hátságon. Ausztráliához tartozik.
Fiji-szigetek: Melanézia legkeletebbi szigetcsoportja. Területe kb. fél Dunántúl: 18.376 km˛.Vulkanikus hegyvidék, parti síkságokkal. Legnagyobb szigetei: Vanua Levu és Viti Levu.
Melanézia államai (6 ország)
Mikronézia
Fontosabb szigetcsoportjai
É-i Mariana-szigetek: Felfedezőjük Magellán Ladrones (Tolvaj) szigteknek nevezte el a bennszülöttek ilyes hajlamai miatt. Mai nevük II. Fülöp spanyol király osztrák hercegnő – Mária-Anna – nyomán vált ismertté. A Japán D-i folytatásában fekvő Bonin-szigetek után 1000 km-es ívet alkotnak. Közülük 15 vulkáni eredetű. Összterületük 639 km˛. D-en Guam is közéjük sorolható, de ez nagyobb, egymaga 583 km˛, ami Mikronéziában tekintélyes méret. A szigetek előterében fekvő hasonnevű mélytengeri árok 11034 m-ével a legmélyebb a Földön.
Palau: Az indonéz Szunda-szigeteket köti össze a Mariannákkal 1000 km-es K-Ny-i ívvel, azaz inkább Eurázsiai, mintsem Pacifikus (É-D-ies) jelleggel. 109 szigetből áll, melyek Ny-on magasabb vulkánok, K-en alacsony atollok.
Karolina-szigetek: Névadójuk II. Károly spanyol király (Mária-Anna fia). 468, többnyire atoll sziget, 48 csoportba foglalva, 842 km˛-en. Ám a legfontosabb szigetek - Truk, Yap, Ponape – magasabb bazaltvulkánok. Ma a Mikronéz Föderációt alkotják.
Marshall-szigetek: Nevüket az őket 1788-ban felfedező angol hajóskapitányról kapták. Mind a 32 atoll, összesen 867 kis korall képződménnyel. É-i végükben van Wake, USA légibázis.
Gilbert-szigetek: Régebben már Polynéziához sorolták őket, mai nevük Kiribati. Ny-i végük Nauru szigete, Mikronézia és Polynézia határvidékén.
Mikronézia államai (7 ország)
Polynézia
Neve nem véletlen, mert sok (több 10.000) szigete 25 természetes szigetcsoportot és 13 mai államot alkot.
Fontosabb szigetcsoportjai
Hawaii-szigetek: Felfedezőjük Cook kapitány Sandwich-szigeteknek nevezte őket. Ny-ról K-re fiatalodnak és növekszenek méretben. Egy tartós helyi magma-feláramlás (forró pont) és a Pacifikus kőzetlemez K-re mozdulása magyarázza létrejöttüket, és szerkezetüket. Őslakosai a kanakák. Ma már az USA tagállama, üdülőterülete, természetvédelmi területe (Mauna Kea, Mauna Loa, Kilaluea), növénynemesítő területe, OTEC erőműve, flottabázisa (Pearl Harbour) és a Ny-i folytatásában fekvő Midway-szk. révén légitámaszpontja. Főbb szigetei: Hawaii, Maui, Kahulauhe, Lanai, Molokai, Oahu (a Pearl-öböllel). A Mauna Kea 6000 m mély óceáni aljzatból emelkedik 4200 m fölé, azaz a Föld legnagyobb relatív magasságú (10 kmes) hegye.
Közép-Polinéziai Szporádok: Előbbitől D-re, az Egyenlítő által középen átszelve. Ma Sor-szk néven ismertek. A legtöbb korall-atoll, legnagyobb a kopár, vulkáni Karácsony-sziget.
Phönix-szigetek: Előbbitől Ny-ra, igen apró atollok sorozata.
Tokelau-szigetek: Igen apró korall-szigetek, előbbitől D-re.
Gilbert-szigetek: Ma Mikronéziához is sorolják őket, és a Ny-i szomszéd Banabát.
Ellice-szigetek: 9 atollja előbbitől D-re, Polynézia és Melanézia határvidékén fekszik.
Wallis-szigetek: Előbbitől Dk-re terülnek el. Már magas szigetek, korall-gátakkal, de népük nem melanéziai, mint a szomszédos Fijin, hanem polynéz.
Szamoa-szigetek: Egész Óceánia legkellemesebb klímájú területe. 4 nagy és sok kis szigetből állnak. Előbbiek – Szavaii, Upolu, Tutaila, Manua – vulkáni eredetűek. Valaha német és USA gyarmat volt itt. Előbbi szigetek ma önálló államot alkotnak, utóbbiak az USA társultjai.
Francia Polynézia: 5 szigetcsoport alkotja; Tubuai, Tahiti (Társaság-szk.), Tuamotu vagy Paumutu (Alacsony-szk.), Gambier-szk. és a Marquises (Márki) szigetek. Részben magsabb vulkáni, részben alacsony korall tagokból állnak. Különösen Tahiti és fővárosa Papetee híres szép bennszülött nőiről, üdülőiről. A 20. században a Mururoa korallzátonyok francia tenger alatti atomrobbantások színterei voltak, ezért élőviláguk jórészt kipusztult, bár bizonyos vízi patkányfajok még a radioaktív sugárzáshoz is alkalmazkodtak.
Pitcairn: Kis sziget előbbiek közelében. Brit fennhatóságú volt már Bounty-lázadás idején is (1789-ben).
Húsvét-sziget: Vulkáni eredetű elhagyatott sziget, rejtélyes óriási kőből faragott fejekkel. Ma Chile birtoka.
Gomez-sziget: Előbbitől is K-re, Polynézia és egész Óceánia itteni határvidékén. Nevét spanyol felfedezőjéről kapta.
Tonga-szigetek: Felfedezőjük, Cook Barátság(os)-szigeteknek nevezte el őket. Ny-részük – pl. Vavau, Haapai, Kotu – mély tengeri árok mentén kiemelkedő vulkánok sorozata. K-i rajuk kiemelkedett korallszirtekből áll.
Lord Howe-sziget: A melanéziai Norfolk-szigettől Ny-ra. Vulkáni eredetű, korallzátonyok övezik. Ausztráliához tartozik:
Új-Zealand és birtokai: É-i és D-i főszigeten kívül a hozzájuk közeli Catham, Bounty és Ellenlábas-szigetek, valamint az ÉK felé távolabb fekvő és a már a Társaság-szigetek szomszédságában fekvő Cook-szigetek tartoznak ide. Waterhouse kapitány, az Ellenlábas-szk. névadója elszámolta magát, mert e szigetek nem az angliai kezdő délkör Greenwich, hanem a normandiai Cherbourg város ellenlábas pontján fekszenek.
* A statisztikai adatok forrása: CIA World Factbook 2008. (A statisztikákban főképp 2007. év közepi becsült adatokat adnak meg.)
A statisztikai adatok forrása: CIA World Factbook 2008. (A statisztikákban főképp 2007. év közepi becsült adatokat adnak meg.)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
