|
Antarktisz
2008.02.04. 20:05
Ha valaki nem tudja letölteni...
|
ANTARKTISZ
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
Általános adatok
|
|
|
|
Antarktisz, más néven Déli-sarkvidék a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia, Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km˛. Lakatlan, a tudományos kutatóállomásokat nem számítva. Mintegy 26 nemzet, közel 4 ezer kutatója tartózkodik állandóan a bázisokon. A legtöbb argentin nemzetiségű. Legmagasabb pontja: Vinson Massif 4,897 m, legalacsonyabb pont: -2,555 m.
1820-ben Fabian von Bollinghausen látta először hajóról, de nem szállt partra. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).
Éghajlatát tekintve szélsőségesen hideg, az orosz Vosztok bázison mértek már -89,2 °C is.
A semlegességét egyezmény biztosítja, amely szerint tilos katonai alakulatokat, nukleáris fegyvereket és hulladékot elhelyezni a kontinensen. Csak kutatási célokra lehet igénybe venni. Mintegy 20 repülőtér áll a kutatók rendelkezésére.
Mostanában sokat hallani arról hogy hatalmas jégszigetek szakadnak le róla, és hogy megindult lassan az olvadás. Kétségtelen, hogy a Föld felmelegedését leginkább itt lehet kimutatni de korántsem olyan drámai mértékben mit azt ahogy néha a televíziókban, mozikban tárják elénk.
|
|
|
|
Földrajz
|
|
|
|
Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwich-i délkörhöz viszonyítják.
A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.
Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:
Lambert-gleccser - 434 km
Rennick-gleccser - 257 km
Beardmore-gleccser - 161 km
Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.
|
|
|
|
Éghajlat
|
|
|
|
Szélsőségesen hideg. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen -40°C és -70°C között alakul, míg nyáron -15°C és -35°C között mozog. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen -15°C és -32°C, nyáron -5°C és +5°C közötti.
A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.
A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500-600 mm (pl.: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2°C (Vosztok állomás, 1983. július 21.).
|
|
|
|
Élővilága
|
|
|
|
Az Antarktiszon nincs élet, kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot. Csupán néhány epilitikus zuzmó található az enyhébb, part menti területeken található sziklákon. A jégtakaróban néha megjelenő olvadási lyukakban hóalgák is megtelepedhetnek, de ez nem túl gyakori.
A Déli-sarkvidék legnépszerűbb, kizárólag itt élő állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó.
A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Az Antarktiszon találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegylánc 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km˛-es Ross-sivatag.
A földrészhez tartozó King George-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó sirály formájú, zömök, erős szkuák két faja, a délsarki és az antarktiszi telepedett meg (magyar nevük rablósirály).
|
|
|
|
Egyéb információk
|
|
|
|
Az Antarktisz-egyezmény egy, a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amelyet 1959. december 1-jén kötöttek 30 évre és 1961. június 13-án lépett hatályba. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben.
Antarktisz nemzetközi hívószáma +672.
A kontinensen vezeték nélküli telefonszolgáltatás épült ki. Az argentín Marambio bázison egy AMPS (Advanced Mobile Phone Service), a King George-szigeten egy GSM technológiájú adó-vevő torony található. A többi kommunikáció műholdas kapcsolat révén valósul meg.
Az Antarktisz-egyezmény megtiltotta a katonai tevékenységet az Antarktiszon, úgymint katonai bázisok és erődítmények létrehozása, hadgyakorlatok végrehajtása, fegyverek kipróbálása. Megtiltja katonai erő vagy felszerelés használatát még tudományos vagy békés célokra is.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
