Kazahsztán

A volt Szovjetunió utódállama,Területe: 2 717 300 km2 a világ 9.legnagyobb területű országa.

Határai:

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Kaszpi-tó határolja.

Természeti viszonyai:

Legalacsonyabb pontja a Karaga-árok -132 m. Legmagasabb pontja a Tien-san-ban található, 6995 m. 
Tájai: NY-i részén a Kapszi-mélyföld húzódik. É-on az Ural-hg. lealacsonyodó folytatása a Mugadzsar félsivatagi dombvidéke, az ország középső részén a Turáni-alföld sivatagjai ( Nagy és Kis Barkusz, Kizil- Kum) terülnek el. Ék- en a Kazah –hátság terjeszkedik, amelyhez északon a Nyugat-szibériai-alföld, nyugaton a Torgaj- fennsík, délen a Betpak- dala letarolt síksága, a Mujun-kum homoksivataga és a Balkas- medence csatlakozik. Az ország keleti, délkeleti részén helyenként hódfödte magas hegységek húsódnak, mint pl. Altaj, Tarbagataj-hg. Kara-tau, és a Tien-san-hoz tartozó Kirgiz-hg. Éghajlat: Erősen kontinentális. Az országot kevés csapadék éri, kivétel ez alól csak a hegyvidék. A nyár égetően meleg, 40°C körüli csúcshőmérséklettel nappal, éjszaka pedig kevesebb, mint ennek a fele mérhető. A tél még a sivatagokban is hideg. A hegyekben a hó novembertől akár májusig is esik. Az évi átlagos csapadékmennyiség 100 mm a sivatagban, 1500 mm a hegyekben. A sztyeppén a legtöbb nyári eső vad zivatarok formájában érkezik, s ez gyakorta okoz áradásokat. 
Talaj: Az ország ásványkincsekben gazdag, de földjei nagyrészt terméketlenek, főleg csak búzát termesztenek Vízrajz: főbb folyói az Urál, Szir-Darja, Irtis, Fekete- Irtis, Isim. Tavak: Aral-tó, Balkas-tó, Tengiz-tó.

Történelem

Az óriási kazah területen török uralmat és vallást vezettek be a 10.sz.-ban. A terület késöbb, a 13. sz.-ban Dzsingisz kán mongoljainak a kezére került. A kazah nemzet különböző nomád török, mongol vagy mandzsu törzsből jött létre, amelyek a 10. és a 16.sz. között érkeztek erre a vidékre. A területén a 15. sz-ban alakult meg a Kazah Kánság, majd a dungáriai kalmükökkel való háborúskodás arra kényszerítette a kánokat, hogy orosz védelmet kérjenek. Az orosz protektorátus 1730- 1740-között jött létre, ezzel megkezdődött az orosz befolyás erősödése. Ezt követően Oroszország része volt. 1917-ben az Alas-Orda állam alakult meg, de ennek kormányát a bolsevikok leverték. Az Oroszországi Föderáció autonóm köztársaságaként 1920-ban alakult újjá, területéből Karakalpaksztánt 1930-ban elcsatolták, majd 1936-ban csatlakozott a Szovjetunióhoz, annak egyik tagköztársasága lett. Az egykori Szovjetunió nemzetiségeinek lázadásához az első szikra Kazahsztánban ütött ki, amikor 1986-ban orosz vezetőt neveztek ki a Kazah SZSZK élére, és ez zavargásokat váltott ki Alma-Atában. Ennek ellenére Kazahsztán szinte az utolsó szovjet tagállamként, már a Szovjetunió széthullása után, 1991-ban nyilvánította ki teljes függetlenségét.

Társadalomföldrajz

GDP 161,5 billió dollár Népesség: 15 588 000 fő GDP/fő: 10 360 dollár/fő Népsűrség: 5,74 fő/km2 Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év.Férfiak és nők aránya: 0,92. Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2% Városi lakosság aránya: 61%. Hivatalos nyelv: kazah, orosz. Népek: kazah 59,2%, orosz 25,6%, ukrán 2,9%, német 1,4%, üzbég 2,9%, tatár 1,5%, ujgur 1,5%, egyéb 5%. Vallások: szunnita muszlim 47%, orosz ortodox 44%, protestáns 2%, egyéb 7%. Írásrendszer: cirill ábécé. A Szovjetunió felbomlása óta a kazahok aránya a népességen belül növekszik, míg a betelepült oroszok és ukránok száma csökken. 
Városok: Asztana a Kazah Köztársaság fővárosa 1998 óta. 538 000 lakosával az ország második legnépesebb városa. Az „asztana” szó kazah nyelven azt jelenti, hogy „főváros”, és a névválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a szó a világ legtöbb nyelvén könnyen kiejthető. A kazah kiejtésben az utolsó szótagon van a hangsúly. A várost az oroszok alapították 1824-ben Akmolinszk néven. A 20. század elején érkezett ide a vasút, ezzel bekapcsolódott a kereskedelmi életbe. Hruscsov az 1950-es években a városban nagy beruházásokat tervezett.1998-ban, Nurszultan Nazarbajev elnök önkényuralma alatt lett Almatı helyett Kazahsztán új fővárosa. Almati (régen Alma- Ata). A név kazah „alma” szóból származik. Kazahsztán legnagyobb városa, 1997-ig fővárosa. Lakosssága 1 185 900. Simkent (333 500), Karagandi (404 000), Taraz (305 000), Pavoldar (300 000), Öszkemen (288 000), Szemej (330 000). 
Gazdaság: Ásványkincsekben ( szén, kőolaj, földgáz, színesércek, króm, nikkel, bauxit) bővelkedő ország. Kazahsztán az ásványkincsei és a nyugati befektetések révén közép- Ázsia egyik leggazdagabb állama. Iparát a bányászt, a nehézipar, és az építőipar jellemzi. A nagyarányú állattenyésztés( juh) mellett a mezőgazdaság kiemelkedő ágazata a földművelés, amelynek legjelentősebb terménye a búza. Az ország bevételei a még mindig jórészt feldolgozatlan vagy alig feldolgozott termékek ( gyapjú, hús, ércek, energiaherdozók) exportjából származik. Számos, a szovjet időkből örökölt ökológiai katasztrófával, megoldatlan kérdéssel küszködik az ország (Aral-tó kiszáradása a tápláló folyók vizének elöntözése miatt, a kísérleti atomrobbantások miatt elszennyezett területek rekultiválása). A rendkívüli mértékban fejlődő és jó kilátásokkal rendelkező kazah gazdaság fejlődését nagymértékben akadályozza a belső politikai helyzet, a demokratikus kormányzat hiányosságai. Exporttermékek: kőolaj, és olajtermékek, fémek, gépek, vegyipari termékek, vetőmag, gyapjú, hús, szén. Impottermékek: gépek és alkatrészek, energia és üzemanyag, elektronikus berendezések, járművek, fémek. Főbb kereskedelmi pernerek: Oroszország, Kína, Németország, USA Közutak hossza: 189 000 km Vasútvonalak hossza: 13 600 km Repülőterek száma: 28 Kikötők száma: 5. Az ország 14 régióra, és 3 városra (Asztana, Almati, és Bajkonur) van osztva.