Törökország

Törökország állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. Az Anatóliai-félsziget, mely a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között helyezkedik el, alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország fontos startégiai pontnak számít, mind politikailag, mind gazdaságilag. Törökország demokratikus, szekuláris nemzetállam, 1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Mustafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdult meg az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az I. világháború után.

Nevének eredete

A „Törökország” szó alapját képező török melléknév/főnév valószínűleg a göktürk vagy köktürk („törökök gyökere”) népcsoport türük szavából származik (i. sz. 8. század), mellyel magukat nevezték. A szó talán a tatárjárás környékén kerülhetett át a magyar nyelvbe, majd az ü hang nyíltabbbá vált. A türük szó a török nyelvbe türk formában öröklődött tovább. A türk szó régi jelentése „erős”. A Törökországot jelölő Türkiye összetétel -iye ragja arab eredetű; jelentése: „tulajdonos” vagy „valamihez kapcsolódó”. A legtöbb nyelvbe a középkori latin Turchia alakból került át, i. sz. 1369 körül A Törökország (Türkiye) nevet hivatalosan az 1921-ben készült első török alkotmányban rögzítették először. A köztársaság kikiáltása után az 1924-es alkotmányban is megerősítették.

Földrajz

Törökország Ázsia nyugati részén fekszik. A Kis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontus, délen a Taurus hegylánc határolja. Keleten hegyek vannak, és itt ered az Eufrátesz, a Tigris, és Arak folyó, itt található a Van-tó valamint az Ararát-hegy Törökország legmagasabb pontjával (5166m). Az ország területének 80%-a 500 méterrel fekszik a tengerszint felett, partvonala 8372 km hosszú,[9] határain belül 15 sziget fekszik,[9] két tengerszorosa van, a Boszporusz és a Dardanellák. Törökországban előfordulnak erős földrengések is, Anatólia geológiai sajátosságai miatt.

Vízrajz

Törökországban több tó, folyó, folyam és patak ered, ezek közül a leghosszabb az Eufrátesz (1263 km), a Kızılırmak (1182 km), a Sakarya (824 km) és a Murat (722 km). Anatólia területén körülbelül 50 nagyobb és 200 kisebb tó fekszik (összesen 9423 km˛) ezek közül a legnagyobb a Van-tó. A másik említésre méltó tó a Tuz-tó, ami szó szerint „sós tavat” jelent, mérete a lehullott csapadék mennyiségétől függően változik[10], peremét lerakódott só borítja.

Éghajlat

Törökország régióinak éghajlata igen változatos. Az égei- és földközi-tengeri területeken enyhe, esős tél, meleg, száraz nyár a jellemző. A csapadék átlagértéke itt 580 és 1300 miliméter között váltakozik. Kelet felé a csapadék mennyisége folyamatosan csökken. A fekete-tengeri területek csapadékban gazdagok, 1400 miliméternyi átlaggal. A hegyvonulatok megakadályozzák a mediterrán éghajlati hatást az anatóliai területeken, így itt kontinentális éghajlat uralkodik. Ezeken a területeken kemények a telek, akár -30 °C vagy -40 °C is előfordulhat a keleti részeken, a hó pedig akár 120 napig is megmaradhat. Nyugaton a téli hőmérséklet átlagértéke 1 °C, a nyarak melegek, szárazak, gyakran 30 °C fölötti hőmérsékletűek. A csapadék éves mennyisége 400 miliméter, május a legcsapadékosabb, július és augusztus a legszárazabb hónap. Élővilág, természetvédelem Törökországnak jelenleg (2008) 33 nemzeti parkja van (más források szerint 39), melyek összterülete 877 771 hektár.[12] Az első nemzeti parkot 1958-ban hozták létre, a török nemzeti parkok egyik jellegzetessége, hogy többségük nem csak természeti, de történelmi kincseket is őriz, ilyen például az Antalya tartománybéli Beydağları Parti Nemzeti Park, vagy a szintén antalyai Köprülü Kanyon Nemzeti Park, ahol például a ciprusfélék közé tartozó Cupressus sempervirens fák a világon egyedülálló módon összefüggő erdőt alkotnak.[12] A legtöbb nemzeti park erdős területeken található, van azonban néhány, amely a sztyeppék élővilágát hivatott megóvni, ilyen például a Kelet-anatóliai régió Munzur Völgyi Nemzeti Parkja, mely farkasoknak, rókáknak, vad kecskéknek, sasoknak ad menedéket.

Természeti világörökségei

Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezek név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni.

Történelem

Anatólia (Kis-Ázsia) az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. A szeldzsuk törökök a 11. században hódították meg a területet (a korábban itt élő török törzsek a Bizánci Birodalom alattvalói voltak), és folyamatosan elfoglalták az akkori Bizánci Birodalmat. Ezt az Oszmán Birodalom fejezte be a 15. században, Konstantinápoly elfoglalásával, majd a birodalmat kiterjesztették a Földközi-tenger keleti részére. A 19. században ébredő balkáni nacionalizmus és az első világháború okozta a birodalom széthullását a háború után. A Török Köztársaságot 1923-ban alapította Musztafa Kemal Atatürk, aki az országot modern, világi és Nyugat-orientált állammá változtatta. A 20. század során több katonai puccs történt az országban, az utolsó 1980-ban, de a demokratikus hatalom azóta visszatért. Törökország 1952-ben lett a NATO tagja, és célul tűzte ki az Európai Unióhoz való csatlakozást. A ciprusi török jelenlét, a régóta tartó kurd felkelés keleten, és az iszlám növekvő politikai jelenléte táplálja a közéleti vitákat, és befolyásolja az ország nemzetközi kapcsolatait és az uniós csatlakozási tárgyalások kimenetelét.

Alkotmány

Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát ír elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. Biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Számos Állambiztonsági Bíróság létezik, amelyek az államegység elleni vétségeket kezelik. Az elnök és a miniszterelnök vezette Minisztertanács osztoznak a hatalmon. Az elnököt 7 évre választják és nem választható újra. Az egykamarás török parlament, a Török Nemzeti Országgyűlés vagy Türkiye Büyük Millet Meclisi a törvényhozó testület. 550 tagját arányos képviselet elve alapján választják 5 éves periódusra, a jelenlegi (2007) képviselők közül 52 nő. Egy pártnak a szavazatok legalább 10%-át kell megszereznie országos szinten a parlamentbe bejutáshoz. A parlamentben jelenleg az AKP van többségben, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan, a köztársasági elnök pedig Abdullah Gül (a volt külügyminiszter). Törökországban a kisebbségi nyelveket nem ismerik el, az ország és az oktatás hivatalos nyelve a török.

Közigazgatási felosztás

Törökország közigazgatási egységei egymással szorosan összefüggő, alárendelt egységek, melyek elnevezése és egymással való kapcsolata némileg eltér a Magyarországon megszokott fogalmaktól. Az ország tartományokból áll, melyeket ilcsékre (körzet)osztanak. Az ilcsék alárendelt egységei a budzsakok és a kaszabák (kisvárosi önkormányzatok). A falvak önkormányzatai a városoknak vannak alárendelve, míg a falvaknál kisebb települések a falusi önkormányzatoknak. A városok szemtekre (kerület) vannak osztva, melyek további alegységekből, mahallékból állnak. Minden egyes közigazgatási alegységnek külön vezetője van. Törökországot hét régióra osztjuk, négy külső és három belső régióra, melyeket a táj jellege, klímája, talajszerkezete és vegetációja alapján hoztak létre. A külső régiók: Karadeniz (Fekete-tengeri régió), a Marmara (Márvány-tengeri régió), az Ege bölgesi (Égei-tengeri régió) és Akdeniz (Földközi-tengeri régió). A három belső régió: İç Anadolu (Közép-anatóliai régió), Doğu Anadolu (Kelet-anatóliai régió) és Güneydoğu Anadolu (Délkelet-anatóliai régió). Törökország 81 tartományból (il) áll. A tartományokat a vali, a kormányzó irányítja. Minden megyének van egy kormányzói székhelye (merkez ilçe), melynek neve általában egyezik a tartomány nevével, a kivételek: Hatay (Antakya), İçel (Mersin), Kocaeli (İzmit), és Sakarya (Adapazarı). A nagyobb városoknak, mint pl. Isztambul, kerületei (szemt) vannak (pl. Kadıköy), amelyek mahallékra bomlanak (pl. Fenerbahçe). Egy szemten belül városi és vidéki területek is lehetnek. A szemteket a polgármesterek irányítják, minden mahallénak külön vezetője van, a kajmakam. Minden városnak saját önkormányzata van (belediye

Demográfia

Törökország népessége: 70 586 256 fő 1960 és 2000 között a népesség egyenletesen évi 1 millióval gyarapodott. Azonban az utóbbi években a tempó jelentősen lassult és mivel az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) nem éri el a népesség fenntartásához szükséges mértéket (2,1) a közeljövőben valószínűleg meg is fog állni. • Teljes termékenységi arányszám: 1,89 • Népességnövekedési ráta: 1%. • Várható átlagos élettartam: 72.88 év. o Férfiak: 69 év[23] o Nők: 74 év[23] • Csecsemőhalandósági ráta: 38.33‰.

Legnépesebb települések

Törökországban hat olyan város található, melyek lakossága milliós nagyságrendű; ezek: Isztambul, Ankara, Izmir, Bursa, Adana és Gaziantep. A nyári turista-szezonban a népszerű üdülőhely, Antalya lakossága is egymillió fölé emelkedik, köszönhetően a környező városokból és falvakból érkező idénymunkásoknak.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 99,8%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartozik, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb orthodox (görög keleti), örmény ortodox (monofizita), izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak. A török nép kb. 80%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét a törököt beszélik. A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének kb. 20%-át alkotják, és főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek. Más, kisebb népcsoportok: grúzok, szírek, arabok, görögök, örmények. Kevéssé ismert tény, hogy Törökországban élnek magyar származásúak is. Mind Bolu, mind Antalya tartományban van egy-egy Macarköy, azaz "magyar falu". Mardin tartományban pedig a nusaybini

Gazdaság

Törökország dinamikus gazdasága keveréke a modern iparnak és kereskedelemnek, valamint a hagyományos mezőgazdaságnak, amely 2001-ben a lakosság 40%-ának adott munkát. A magánszektor erős és gyorsan növekszik, de az államnak nagy szerepe van az iparban, a pénzügyekben, a közlekedésben és a kommunikációban. A legfontosabb iparág és legnagyobb exportőr a textilipar, amely majdnem teljesen magánkézben van.[22] Az utóbbi években a gazdasági helyzetet kiszámíthatatlan növekedés és komoly kiegyensúlyozatlanság jellemezte. A GNP növekedése több évben is meghaladta a 6%-ot, de ezt megszakította a termelés erős hanyatlása 1994-ben 1999-ben és 2000-ben. A költségvetési hiány rendszeresen meghaladta a GDP 10%-át, amit nagyrészt a kamatfizetések hatalmas terhe okozott, amely 2001-ben a költségek több mint felét alkotta – az infláció pedig magas (két számjegyű) maradt. Ezen okokból kifolyólag a külföldi befektetés Törökországban alacsony – kevesebb mint 1 milliárd dollár évente. 2000 végén és 2001 elején a növekvő kereskedelmi hiány és a bankszektor gyengesége válságba sodorta a gazdaságot, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy lebegtesse a lírát, és gazdasági pangás következett. A 2002-es év eredményei jobbak voltak, az IMF-től érkező erős pénzügyi támogatás és a szorosabb pénzügyi politika miatt. Az utóbbi években növekedtek a privatizációs eladások, melyek értéke meghaladja a 21 milliárd dollárt.[22] Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például a Koç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertes Arçelik, amelynek BEKO márkája vezeti például az angol hűtőgép-piacot.[25] Ugyancsak rendkívüli sikereket könyvelhet el a 78 országba exportáló Ülker édességipari vállalat, mely nemrég vásárolta meg a híres Godiva csokoládé-márkát 850 millió dollárért a Campbell Soup Co.-tól.[26] Az ország második legnagyobb óriásvállalata (a Koç Holding után) a Sabancı Holding, melynek tulajdonában 70 cég található, közöttük több bankkal és olyan leányvállalatokkal, melyek például a Toyotát vagy a Mitsubishit képviselik

Törökországban Fontosabb látnivalók

• Isztambul számtalan nevezetessége 
• Anıtkabir, Atatürk nyughelye Ankarában 
• Trója romjai 
• Izmir 
• Efeszosz 
• Kocademre (Myra), Szent Miklós, azaz a „mikulás” szülőhelye 
• Manavgat-vízesés, Antalya 
• Fethiye kristálykék öblei 
• Göreme Nemzeti Park, Kappadókia 
• Pamukkale és Denizli 
• Rize és a Fekete-tenger partvonalán húzódó városok különleges kultúrájukkal és természeti szépségükkel 
• Çanakkale és vidéke (Gelibolu), a török függetlenségi háború legfontosabb csatáinak egyik helyszíne