MONGÓLIA Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Mongóliának a tartományi jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra osztható, amikből összesen 315 található. Domborzat Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Délkeleten fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak és észak-kelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km˛) és az ugyancsak észak-nyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi-sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter. Éghajlat Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost, Ulánbátort a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon. Élővilág, természetvédelem Az ország túlnyomó részét füves puszta, másnéven sztyepp borítja, ami csak a déli sivatagos területeken tűnik el. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektárt tesz ki, ami az ország területének csupán 8,8%-a. • Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke) cirbolyafenyő, erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, jegenyefenyő, nyírfa • Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.) vörösfenyő, nyírfa • Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag) szakszaul Az illegális vadászat és a feketekereskedelem a kihalás szélére sodor több Mongóliában őshonos állatot. A mongóliai emlősöket feltérképező Vörös Lista szerint a hópárduc, a tatárantilop, a kétpúpú teve és a góbi vagy sivatagi medve mellett még számos más emlős és 11 halfaj is veszélyeztetett. Történelem Területe már az ősidőktől lakott volt, a Kr.e.: 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nemrég létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, majd az ujgur kánsághoz tartozott. Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn. Nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek. A birodalom szétesése után Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elkezdett terjedni a lámaizmus. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia függetlenedett Kínától. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Kína megtámadta Mongóliát, de a mongoloknak szovjet-orosz segítséggel sikerült nyerniük és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot. A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Csojbalszan került Mongólia élére. Szigorú óvintézkedéseket vezetett be és rengeteg lámaista kolostort leromboltatott. 1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a II. világháború elején elhárították Japán támadását. A szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongóliában megtámadták a Japán csapatokat. Ezt a helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Népköztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt. Cedenbal Hruscsov (Mongólia későbbi államvezetője) elítélte Sztálin személyi kultuszát. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyert meg. Később elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, így 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság. Általános adatok • Népesség: 2 838 224 fő (2006. júliusi becslés) • Népsűrűség: 1,8 fő/km˛ • Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés) • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés) • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006) • Városi lakosság aránya: 62% (1999) • Írástudatlanság: 20% (1999) • Terület: 1 5565 500 km2 ennek 0,6%-a víz. • Pénznem: mongol tugrik • Államforma: köztársaság Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás • Hivatalos nyelv: mongol • Népek: halha mongol 78%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999) • Vallások: buddhista (lámaista) 50%, sámánhívő és keresztény 6%, muszlim 4%, felekezeten kívüli 40% (2004) • Írásrendszer: cirill ábécé Gazdaság Mongólia gazdasága a mezőgazdaságra és a bányászatra épül. Az ország gazdag ásványkincsekben (réz, szén, molibdén, ón, volfrám, arany). A mezőgazdaságban búzát, árpát, zöldségeket és görögdinnyét termesztenek, valamint szarvasmarhát, juhot, lovat, kecskét és tevét tenyésztenek. Az országban körülbelül 30 000 magánvállalkozás működik, melyeknek a nagy része a fővárosban települ. A vidéki lakosság jelentőse része pásztorkodásból, illetve nomád pásztorkodásból él. Az egy főre eső GDP 2006-ban 2100 dollár volt, ami 2002-höz képest 7,5%-os növekedést jelentett. Az ipari szektor a GDP 21,4%-át adja. Legfontosabb ipari ág az élelmiszeripar. Mongólia teljes kőolajszükségletének 80%-át Oroszországból fedezi, amely igen függővé tette az országot. Fontosabb városok Ulánbátor, Erdenet, Darhan, Csojbalszan Hadereje Mongólia hadereje a szárazföldi- és a légierőből épül fel. Fegyveres erők létszáma 9100 fő (melyből 4000 fő sorozott). 7500 fő tartozik a szárazföldi erőhöz és 1600 a légierőhöz. Emellett 137 000 fő tartalék. Nomád életmód Mongóliában Lovaik alacsonyak, de mégis teljesen mások, mint a pónik. Ezek a tatárlovak. Kis termetük ellenére mégis százszor annyit bírnak, mint bármelyik európai mén. Télen mínusz harminc fok, nyáron szárazság és meleg, mindezt kint a szabadban úgy, hogy nem kapnak külön enni vagy inni. És mégis képesek heteken át pihenés nélkül vándorolni, lassú vágtában órákon át száguldozni, az embert és életben maradását szolgálni. A kiképzésük pedig elsőrangú, nincs Mongóliában agresszív, rosszindulatú ló, mindegyik szelíd és engedelmes. A lovasaik pedig nyugodtak, sehova nem sietnek, együtt élnek az állataikkal. Általában az eredeti mongol (kazak) nyergeket használják, amik fából készülnek sok díszítéssel, elől és hátul magasított támlával, kevés béleléssel. Jurtákban élnek, ez a vándorló nomádok praktikus lakóépülete. A nagyállattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód, a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. A jurta kör alakban felállított rácsos fala tartotta a tetőlécekkel középre igazított kerek, kör alakú füstnyílást, amit építéskor a villás rúd tartott. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébredtek és bajt hoztak a családra. A jurtában az ajtóval szemben helyezkedett el a családfő, s kétoldalt külön-külön a férfi s női oldal.